Elemzés

elemzes

A fenti ábra a német, az amerikai és a magyar 10 éves államkötvény hozamokat tartalmazza. A kérdés az volt, hogy a német vagy az amerikai hozamok húzzák jobban a magyar hozamokat. Az ábrán látható, hogy erre a kérdésre nem ugyanaz a válasz mondjuk 2011-ben amikor a német és az amerikai hozamok pár bázispontos spread mellett kereskedtek illetve 2013 után amikor is egy folyamatos tágulás volt megfigyelhető a már említett spreaden.

Először az idősorok stacionaritását vizsgáltam meg, erre ADF tesztet használtam. A teszt alapján egyik idősor sem stacioner, így a továbbiakban az idősorok első differenciájával foglalkoztam, ezek már átmentek a fenti teszten. Több modellspecifikáció vizsgálata után a következő modellt találtam a leginkább használhatónak:
elemzes-keplet
A modell tehát azt vizsgálja, hogy a 10 éves magyar hozam adott napok közti változása hogyan függ a német és az amerikai tíz év adott napok közti valamint a megelőző kétnapi hozamváltozásától, illetve saját maga 2 napnyi késleltetésétől. A fenti modellt 3 időszakon futtattam le, a becslések lényegi eredményeit a következő táblázat foglalja össze[1].

[1] Az * 10%-os, a ** 5%, a *** 1%-os szignifikancia szinten történő megfelelést jelent. A többi becsült koefficiens nem tér el bizonyíthatóan a 0-tól.

2010-2015 2010-2012 2013-2015
D(dgb10)t -0,03 -0,15 0,48***
D(dgb10)t-1 -0,06 -0,02 0,1
D(dgb10)t-2 0,03 -0,19** -0,22**
D(usgb10)t -0,18** -0,19** -0,22**
D(usgb10)t-1 -0,02 -0,34*** 0,55***
D(usgb10)t-2 0,12 0,08 0,13
D(hgb10)t-1 0,04 0,03 0,04
D(hgb10)t-2 0,01 -0,00 0,00

Az oszlopokat összehasonlítva azt láthatjuk, hogy a német 10 éves államkötvények hozamának ingadozása 2013 óta jelentősen nagyobb hatást fejt ki a magyar párjára, mint azelőtt. A német 10 éves papír 1 százalékpontnyi változása 48 bázispontot visz a magyar papíron, azonos irányba. A német hatás érdekessége az, hogy az amerikaival ellentétben csak rövidtávon (napon belül) fejt ki hatást, időben elnyúló hatása csak az amerikai papírnak van. Az amerikai papír 1 százalékpontos hozam emelkedése 22 bázisponttal csökkenti rövidtávon a magyar 10 éves papír hozamát, azonban ezt ellensúlyozza az időben elnyúló hatása.

Az amerikai 10 éves a fenti modell alapján a teljes hatását 7-8 nap alatt fejti ki. A teljes hatást figyelembe véve azt kapjuk, hogy az amerikai 10 éves hozam 1 százalékpontnyi emelkedése nagyjából ugyanennyivel emeli meg a magyar 10 évest, ez látható a következő impulzus válasz függvényen is.

elemzes-2

[1] Az * 10%-os, a ** 5%, a *** 1%-os szignifikancia szinten történő megfelelést jelent. A többi becsült koefficiens nem tér el bizonyíthatóan a 0-tól.

A fenti eredményeket összevetve azt mondhatjuk, hogy az amerikai 10 éves nagyobb hatással bír, mint a német 10 éves, azonban az időbeli lezajlása a kettőnek teljesen más. Érdemes még azt is figyelembe venni a két papír összehasonlításánál, hogy a német papírnak a 0% eléréséhez még van 20 bázispontnyi mozgástere (tehát ha leesik 0-ba azzal nagyjából 12 pontot húzhat még lefelé a magyar 10 éven), míg az amerikai papír fölfelé (elvben) bármennyit mehet, és nagyjából ugyanannyit húzná el a magyar 10 évet.

A fenti elemzéshez több dolgot is hozzá kell fűzni. Egyrészt a vizsgált modellek magyarázóereje távol volt a jónak mondható kategóriától, így más változók segítségével jobb modell biztosan illeszthető lenne. Másrészt fontos lehet még a piacok más időzónába tartozása, aminek lehet következménye, hogy a napi adatokon végzett vizsgálatban az amerikai események más ütemben gyűrűznek át a kelet-európai piacokra, mint a német sokkok. Végül, de nem utolsó sorban a becslési eljárás torzíthat, mivel a német és az amerikai 10 éves hozamok közt nem elhanyagolható korreláció figyelhető meg. Ebből következhet, hogy az eljárás során a két hozam közti hatás nem a valóságnak megfelelően került szétbontásra.

Mindig rendelkezésére állunk.
06-1-477-4814
munkanapok 8-16h
06-1-477-4814
külföldről hívható szám