Sajtófigyelő – Az abszolút kedvenc. Miért?

Bár némiképp lassult a befektetési alapok vagyongyarapodása, az abszolút hozamú alapok iránt töretlen a lakosság érdeklődése. Nem ok nélkül, ez talán az egyik legizgalmasabb változat a piacon

A kamatok csökkenésével párhuzamosan óriási léptekkel távozik a tőke a betétekből, s áramlik más megtakarítási formák felé. A nyertesek az állampapírok és a befektetési alapok. Az utóbbi kategóriában elhelyezett vagyon az elmúlt egy esztendővel több mint negyedével gyarapodott.

Hozamvadászat

Szeptemberben a tőkeáramlás lassult ugyan, de így is a kimagaslóan kedvelt maradt a befektetési alap (az állampapír után). Az ősz érkeztével azonban már láthatóvá vált: egyre erőteljesebben szelektálnak a háztartások.

A Befektetési Alapkelezők és Vagyonkezelők Szövetségének (Bamosz) adatai szerint az esztendő 9. havában a legnagyobb gyarapodás az abszolút hozamú alapoknál volt megfigyelhető. Ezek közül több az elmúlt időben is kétszámjegyű hozamot tudott felmutatni, nem meglepő tehát, hogy csökkenő kamatok mellett a figyelem középpontjába kerültek.

Múltbeli adatok alapján kell dönteni a jövőről
Amikor valaki betétet helyez el, a lekötés pillanatában rendelkezik azzal az információval, hogy lejáratkor mennyi pénzt kap majd kézhez. Ilyen információ azonban az alapok vásárlóinak nem áll rendelkezésére. Az ismert csupán, hogy az elmúlt időszakban hogyan teljesített az alap (kiszámolható ez bármilyen időtávon 1, 3, hónapra, évekre is). Előfordulhat, hogy az alapkezelő ad hozamgaranciát (amennyit minimum fizet a tőkén felül visszaváltáskor, ám ez jellemzően igen alacsony), vagy biztosít tőkevédelmet (magyarán garantálja, hogy a befektetett pénzből nem veszít), de a jövőbeni folyamatokról csak az alap befektetési politikája ismert. A várható hozam ennek alapján csak becsülhető.

Bár ma már mindenhol felhívják a figyelmet arra, hogy a befektetési alapok múltbeli hozama nem jelent garanciát a jövőbeni teljesítményre, egyáltalán nem biztos, hogy azok, akik betét helyett (mellett) befektetési alapot választanakfelmérték a váltással együtt járó kockázatokat is. Pedig ez különösen fontos lenne akkor, ha olyan terméket választanak, mint az abszolút hozamú alap.

Mit kell tudni az alapokról?

A befektetési alap nem különösebben bonyolult termék. Az alapkezelők az összegyűjtött tőkét jellemzően előre meghatározott termékkörökbe (részvénybe, kötvénybe, nyersanyagba, ingatlanba) fektetik, s az alap kezelési szabályzatában általában világosan leírják az is, hogy milyen befektetési politikát folytatnak majd az adott piacon. Mindemellett pedig jogszabályok is előírják azt, hogy bizonyos típusú alapoknak milyen termékeket, milyen arányban kell tartalmazniuk.

Mindennek alapján a befektetési jegyek vásárlói viszonylag jól becsülhetik azt is, hogy mi várható el az adott terméktől. Egy kötvényalap a legkörültekintőbb alapkezelés mellett sem termel tulajdonosának a kötvénypiacok hozamánál jóval magasabb összeget, igaz kivételes helyzetektől eltekintve nem is kell a nagyobb veszteségektől tartaniuk a megtakarításukat ilyen módozatban elhelyezőknek, miközben egy negatív részvénypiaci trend esetén a részvényalapoknál akár nagyobb bukta is előfordulhat, s persze igaz lehet ennek épp az ellenkezője is, ha szárnyalnak a tőzsdék.

Mindez igaz a klasszikus alapok többségére, az abszolút hozamú osztály azonban nem ilyen. S, épp ez az, ami miatt elvileg bármilyen piaci körülmények között teljesíthetnek kiemelkedően jól (s persze ennek ellenkezője is igaz lehet).

Ahány alap, annyi változat

Az abszolút hozamú alapok bármibe fektethetnek (részvény-, kötvény-, deviza-, nyersanyagpiacok), s bármilyen ügyletet folytathatnak (fogadhatnak például egy-egy termék esésére, azaz shortolhatnak is). Persze e termékeknél is világosan leírják az alapkezelők, hogy milyen politikát folytatnak majd, sőt, rendszeresen beszámolnak az elmúlt időszak tevékenységéről, mindezzel együtt itt jóval szabadabb a vagyon kezelője, mint az egyéb alapoknál.

Ez a szabadság egyszerre több dolgot is jelent. Egyrészt nagyon sok múlik az alap kezelőjén, hiszen az ő döntései határozzák majd meg a hozamot. Másik oldalról viszont – bár ezek az alapok egy csoportba sorolhatók – ahány termék, annyi változat. Van közöttük biztonságra törekvő, s komoly kockázatot vállaló is, s szinte mindegyiknél más az elv, amely alapján a befektetési döntések születnek.

Itt tehát nem elegendő az a döntés, hogy valaki abszolút hozamú alapba fektet: a konkrét terméket kell kiválasztani. Hosszabb távon – legalább 3-5 évet áttekintve – érdemes megvizsgálni a hozamokat. Meg kell ismerni továbbá az alap befektetési politikáját, s csak abban az esetben érdemes bevásárolni, ha azzal a megtakarító azonosulni tud (megfelel kockázatviselési képességének például).

Egyre több a szereplő

A Bamosz tagszervezetei jelenleg már 59 abszolút hozamú alapot kezelnek. Ezek többsége azonban viszonylag rövid múlttal rendelkezik. S, ha a szakmai szervezet honlapján áttekintjük a hozamokat az is látszik, hogy alig több mint 10 olyan alap van, amely az indulástól számítva kétszámjegyű hozamot volt képes felmutatni. Közel ennyi ugyanakkor azok száma, amelyek veszítettek tőkéjükből. Semmiképp sem szabad tehát e körből a típus alapján választani.

Mindezzel együtt a jelenlegi igen gyenge hozamkörnyezetben jó teljesítményt az ilyen jellegű termékektől lehet remélni. Érdemes tehát böngészni az adatokat.

Forrás

Sajtófigyelő – Bankbetét helyett befektetési jegyet vennél? 5 tipp a váltáshoz

Az alacsony kamatok miatt sokan vásárolnak inkább befektetési jegyeket. Ezeknek az az előnyük is megvan, hogy sokféle befektetés között házon belül is lehet átcsoportosítani pénzt, általában olcsón vagy díjmentesen, interneten keresztül, karosszékben ülve.

Lassan egy éve már, hogy az egyre alacsonyabb jegybanki alapkamat nyomán a banki kamatok is süllyednek, emiatt pedig sok ügyfél inkább befektetési jegyekbe, állampapírokba teszi át a pénzét. Sokan csak most ismerkednek ezzel a befektetési formával. Nem árt tehát áttekinteni, hogyan is érdemes belevágni.

1. Csókolom, kisasszony – a fiókok szépségei

A klasszikus, évszázados módszer szerint a befektető besétál egy bankfiókba vagy brókerirodába, idővel sorra kerül, majd elcseveg egy ügyintézővel arról, hogy mennyit szeretne befektetni és mennyi időre. Ennek vannak előnyei, könnyű és gyors új és új kérdéseket feltenni, az ügyfél érzi, hogy törődnek vele, vidéken sokszor személyesen ismeri is az illetőt. Főleg az első pár alkalommal sok fontos információhoz lehet hozzájutni viszonylag gyorsan, az ügyintézők pedig inkább fogalmaznak közérthetően, mint a dokumentumok.

Ugyanakkor ehhez oda kell jutni valahogy, és sokszor sorba kell állni. Az ügyintéző nem biztos, hogy minden kérdésre tud válaszolni és mindig szimpatikus, tévedhet, sőt esetleg olyasmire beszéli rá az ügyfelet, ami számára nem ideális. Újabban pedig sok helyen az ilyen ügyintézésért magasabb költségeket, díjakat számolnak fel, mint a „távbefektetéshez”.

Ha valamelyik modernebb módszert választjuk, az többnyire olcsóbb. Olyankor általában csak egyszer kell személyesen megjelenni a szerződéskötéshez, a további műveleteknél már nem.

2. Telefonos ügyfélszolgálat: a 90-es évek nagy újdonsága

Amikor a 90-es években végre a legtöbben telefonhoz jutottak, hatalmas előny volt, hogy nem kellett mindenért utazni, sorban állni, mert egyre több dolgot el lehetett intézni telefonon is. A bankoknál, brókercégeknél ma is nyitva áll ez az út, és sokan használják is.

A személyes megjelenés előnyei itt is megvannak, lehet faggatózni, kérdéseket feltenni élőszóban, ha nem is látjuk a vonal másik végén ülő személyt. Különböző kódokkal vagy jelszavakkal a legtöbb fajta tranzakciót, befektetési jegyek vételét, visszaváltását, átcsoportosítását más alapba, átutalásokat stb. végre lehet hajtani így. Pár a telefonálás díját a hívó fél fizeti, a forgalmi jutalékok ilyen esetben többnyire alacsonyabbak, mint a fiókhálózatban, mert a szolgáltatónak is költségkímélőbb ez a megoldás. Itt is igaz, hogy a szerződéskötéshez egyszer az elején meg kell jelenni személyesen is.

3. Ma már minden a netre megy

A legkényelmesebb és legolcsóbb ma már az internetes rendszerek használata, szinte minden banknak, brókercégnek van ilyenje, még a kisebbeknek is. Mivel emberi beavatkozás nélkül köttetnek az üzletek és telefondíjra, utazásra sem kell költeni, mindenki számára ez a legolcsóbb. Ha valaki már rutinos, általában a leggyorsabb is, hiszen nem kell sem sorszámot tépni, sem a telefonos ügyfélszolgálatok fecsegő menürendszerét, várólistáját végigküzdeni.

Az ügyfél ilyenkor az alapokról szóló írásos anyagokból tud tájékozódni, amelyeket a bank vagy forgalmazó brókercég, illetve az alapkezelő közzétesznek. (Amik között megint csak akad jobb és rosszabb egyaránt.) Kétségek vagy probléma esetén általában nyitva áll a lehetőség arra is, hogy telefonon kérjen segítséget a polgár.

Van olyan alapkezelő is, amely saját internetes forgalmazási rendszert tart fenn, ezzel áll kapcsolatban az ügyfeleivel. Egy ilyen szolgáltatás április 1-jei dátumú díjlistája a következőképpen néz ki: a vásárlás díjmentes, a visszaváltás díjmentes, átváltás másik alapba díjmentes, számlanyitás díjmentes. A számlavezetésért kérnek negyedévente 2500 forintos díjat, valamint a kívülre menő átutalásokért, transzferekért, de havi egy online átutalás itt is díjmentes. Összehasonlításképpen, sok részvényalap, kötvényalap visszaváltásánál 0,5-1,0 százalék is lehet a jutalék egyes forgalmazási helyeken.

4. Tőzsdei forgalmazás csak ínyenceknek

Magyarországon csak egyes különleges alapfajtákat, elsősorban a zárt végű alapokat (a tőkevédett alapok, az ingatlanalapok egy része) vezetnek be a tőzsdére. Így az átlagos befektető ritkán találkozik ilyesmivel, kivéve, ha több éves zárt végű befektetési jegyét idő előtt kénytelen eladni.

Külföldön nagyon elterjedtek, nálunk csak a rendszeresen spekulálók között ismertebbek inkább az ETF-ek, azaz a tőzsdén kereskedett alapok. (Exchange Traded Fund.) Ezek többnyire valamely index mozgását követik, a Budapesti Értéktőzsdén egy ilyen van csak, a BUX indexre.

5. Ügynök és befektetési alap?

Nyugat-Európában elterjedt, hogy ügynökökön keresztül értékesítenek befektetési jegyeket, hasonlóan ahhoz, mint nálunk a unit linked-életbiztosításokat. Ilyenkor személyesen, hosszasan foglalkoznak az ügyféllel, az ügynöknek ki is kell hozzá szállnia, a magas élőmunka-igény miatt pedig a művelet rendszerint nagyon drága.

A külföldi ügyfelek azonban jelentősebb megtakarításokkal rendelkeznek, mint nálunk – hiszen jóval magasabbak a bérek is –, másrészt hosszabb a befektetők időhorizontja és az ottani alapok magasabb jutalékokat is elbírnak. Így sokszor 3-5 százalékos a vételi jutalék (belépési díj), ami többnyire a forgalmazóké, ügynököké. Emiatt ott megéri az ilyenfajta értékesítés, a magyarországi szerényebb megtakarítások mellett kialakult alacsonyabb díjakból viszont már nem futná ügynökre. Emiatt és jogszabályi korlátok miatt ez a forma nálunk nem terjedt el, de a jövőben még találkozhatunk vele.

Forrás

Az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. tájékoztatása az AEGON IstanBull Részvény Befektetési Alap befektetési jegyei forgalmazásának időszaki felfüggesztéséről

Az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. (székhely: 1091 Budapest, Üllői út 1., cégjegyzékszám: 01-10-044261, továbbiakban: Társaság) ezúton tájékoztatja tisztelt ügyfeleit, hogy az AEGON IstanBull Részvény Befektetési Alap befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazását, 2013. október 28. és 2013. október 29. közötti időszakban, a befektetők érdekeinek védelme miatt felfüggeszti.

A folyamatos forgalmazás felfüggesztését az Isztambuli Értéktőzsde zárva tartása indokolja, mert emiatt az Alap nettó eszközértékének valós megállapítása ezen időszakban nem biztosított.

A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának felfüggesztését követő első forgalmazási nap 2013. október 30.

A folyamatos forgalmazás – fent megjelölt időszakon belüli – felfüggesztéséről Társaságunk tájékoztatja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét és az Alap Vezető forgalmazóját.

 

Budapest, 2013. október 21.

AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt.

 

Havi jelentések – szeptember

Az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. tájékoztatása az AEGON IstanBull Részvény Befektetési Alap befektetési jegyei forgalmazásának időszaki felfüggesztéséről

Az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. (székhely: 1091 Budapest, Üllői út 1., cégjegyzékszám: 01-10-044261, továbbiakban: Társaság) ezúton tájékoztatja tisztelt ügyfeleit, hogy az AEGON IstanBull Részvény Befektetési Alap befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazását, 2013. október 15. és 2013. október 18. közötti időszakban, a befektetők érdekeinek védelme miatt felfüggeszti.

A folyamatos forgalmazás felfüggesztését az Isztambuli Értéktőzsde zárva tartása indokolja, mert emiatt az Alap nettó eszközértékének valós megállapítása ezen időszakban nem biztosított.

A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának felfüggesztését követő első forgalmazási nap 2013. október 21.

A folyamatos forgalmazás – fent megjelölt időszakon belüli – felfüggesztéséről Társaságunk tájékoztatja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét és az Alap Vezető forgalmazóját.

 

Budapest, 2013. október 8.

 

AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt.

Mindig rendelkezésére állunk.
06-1-477-4814
munkanapok 8-16h
06-1-477-4814
külföldről hívható szám