Havi jelentések – április

Az alapok általános adatain túl, tájékozódhat azok legfrissebb teljesítményéről, az elmúlt időszak piaci eseményeiről. Kérjük, előbb válasszon évet, majd hónapot!

A kis tőkét mozgató játékosoknak is van hely

Nem divat nálunk az öngondoskodás. Máig jobban bízunk az állami ellátórendszerben, mint a piac láthatatlan kezében. Ha máshonnan nem, hát onnan is tudhatnánk ezt, amilyen könnyen lemondott két éve a magyar társadalom a magánnyugdíj megtakarításairól.

Valójában nem éreztük igazán magunkénak a nyugdíjvagyonunkat, s az sem éri el a közvélemény ingerküszöbét, hogy a visszaszedett eszközök jó részét azóta már elnyelte a költségvetés. Ennek egyszerűen nincs hírértéke.

Vannak azért, akik szembemennek a hazai trenddel, s hajlamot éreznek magukban az öngondoskodásra. A közel 100 ezernyi magánnyugdíjas a megszűnő pénztárakból vándoroltatja tovább megtakarításait a még működő kasszákba. Szerencsésebbek az önkéntes nyugdíjpénztári és az egészségpénztári tagok, ám tömeges áttörésről ezen a piacon sem beszélhetünk. Talán az életbiztosítással egybekötött megtakarítást értjük a legjobban, hiszen ezt még a nagymamának is el lehet magyarázni. De a legfeltűnőbb mégis a magas hozamot ígérő lakossági állampapírok mindent elsöprő sikere. Elvégre „állami”, s most az sem érdekel senkit, hogy miből fizeti majd az extra hozamot két-három parlamenti ciklus múlva a majdani kormánytöbbség.

A hazai kisbefektetők sincsenek irigylésre méltó helyzetben, hiába tudatosak, edukáltak, mert a magánkasszák lemorzsolódásával pótolhatatlan forgalom esett ki a pesti parkett intézményi oldalán. A kicsik a világ összes tőzsdéjén zsákmánynak számítanak, de a BÉT-én, úgymond, még a fű sem kövér. Más szóval, az a kisbefektető, aki forintban akarja befektetni a pénzét, nagyon szűkös lehetőségekkel szembesül. A részvénypiacon majd hogy nem arra szűkül a horizont: kinél van OTP? Miután Londonból nézve ez az egyetlen magyar papír „látszik”, állandó likviditásra csak az OTP piacán lehet számítani.

A külföldi piacokra való kilépés ugyan megoldást kínálhat, ám hiába elérhetőek ma már a távoli parkettek, ez nem igazán olcsó megoldás a relatíve kis tőkét mozgató játékosoknak. Az információs korlátokról, vagyis a Pesten megszokott jólértesültség hiányáról már nem is szólva.

Maradnak az alapok, melyek révén úgy szélesíthetjük az elérhető befektetési célpontok körét, hogy nem nekünk kell megfizetni minden egyes részpiacon az első belépéskor szükségképpen elvesztegetendő tanulópénzt. Ráadásul, az életképesebb alapkezelők már felébredtek a korábbi tetszhalott állapotukból, s elszakadtak a kis haszonnal forgatható kötvények nyugodt világától.

Mondhatni, ma már nem feltétlen igaz, hogy az alapkezelő az az ember, aki mindig jól alszik, akkor is, amikor a kisbefektetők álmatlanul forgolódnak. Mióta teret nyertek az abszolút hozamra hajtó alapok, a kisbefektető legalább afelől nyugodt lehet, hogy a portfóliókezelők megdolgoznak a pénzükért.

Jól példázza a megváltozott körülményeket az Aegon abszolút hozamú alapja, a Moneymaxx, amelyben a legnagyobb arányban most éppen forintkötvények, euróban kibocsátott magyar és szlovén kötvények, valamint török állampapírok vannak. Bankpapírok is szerepelnek a portfólióban, amelyek a devizakockázatot fedezve jóval magasabb kamatot hoznak, mint a magyar állampapír vagy a banki kamatok. A piac jellegéből adódóan azonban nagyon aktív portfóliókezelés folyik. A Moneymaxxban most tartott eszközök közül lehet, hogy egy sem lesz benne egy hét múlva.

 


Szerző: Faragó József

Forrás: http://tozsdeforum.hu/gazdasag/a-kis-toket-mozgato-jatekosoknak-is-van-hely/

 

Ez az az alapfajta, amelyet a végtörlesztés sem ingatott meg

Az abszolút hozamú alapok az utóbbi évek nagy sikertörténetét jelentik a hazai alappiacon. Ez a közeljövőben is fennmaradhat, mert az alacsony kamatszint miatt a befektetők alternatívákat keresnek.

Az abszolút hozamú alapok kategóriájának 2011 közepi bevezetése óta, 2011 júliusa és 2013 januárja között, kicsivel több mint másfél év alatt vagyonuk 136 milliárd forintról 229 milliárd forintra emelkedett, ami 68 százalékos bővülés. (Korábban ezek az alapok általában a származtatott alapok kategóriájában szerepeltek.) Eközben az összes hazai alap tőkéje először jelentősen visszaesett, majd az utóbbi hónapokban újra ütemesen bővült, de csak mostanára érte utol nagyjából a 2011 közepi szintet.

Az abszolút hozamú alapok még a végtörlesztés idején, 2011 végén-2012 elején bekövetkezett tőkekiáramlást is megúszták, azokban a hónapokban is majdnem folyamatosan bővülni tudtak, alig csökkentek valamelyest. Most pedig az alacsony kamatszint késztethet egyre több befektetőt arra, hogy legalább megtakarításai egy részéért kockázatosabb, de nagyobb hozammal kecsegtető értékpapírokat vásároljon. Ennek a folyamatnak a számok szerint az abszolút hozamú alapok is nyertesei. Februárban például további 14 milliárd forintot helyeztek el bennük.

A lényeg az állampapírok felett van

De mik is ezek az alapok, és mitől abszolút a hozamuk? Az alapkezelők szervezete, a Bamosz meghatározása szerint „azon alapok, amelyek tőkepiaci környezettől független pozitív hozam elérésére törekednek, és kiinduló pontként a kockázatmentes hozam meghaladását tekintik”. Úgy is szokták mondani, hogy nem benchmark-követők, azaz nem valamilyen irányadó mutató, például a BUX index meghaladására törekszenek, mint a klasszikus részvény-, kötvény- és vegyes alapok általában.

Ehelyett az állampapírokat, általában a rövid futamidejűeket szeretnék túlteljesíteni, ezek hozamát nevezik ugyanis kockázatmentes hozamnak a közgazdászok. E filozófia értelme, hogy ne valamihez képest, relatíve akarjunk jól teljesíteni, mert az szép, szép ugyan, de tönkre is lehet bele menni. Az úgynevezett benchmark-követő alapok esetében például az számít szép eredménynek, ha az irányadó indexet túlteljesítik.

A végzetes pirruszi győzelem

Ezen gondolkodásmód szerint, ha egy hazai részvényalap – melynek benchmarkja a BUX – a BUX indexnél egy év alatt tíz százalékponttal többet hoz, az már nagyon jó eredmény. Például ha a BUX felmegy 20 százalékot, az alapunk meg 30-at, az kiváló. (Főleg, ha az infláció és a kamatszint ennél jóval alacsonyabb.)

De ha az történik, hogy a BUX 40 százalékot zuhant, az alapunk meg csak 30-at, akkor ez a siker már nem olyan szép, hiszen még néhány ilyen szép pirruszi győzelem, és elvesztettük mindenünket. (Pirruszi győzelem: olyan diadal, amely a nagy vér- és anyagi áldozat miatt felér egy vereséggel /Wikiszótár/.)

De hogyan érik el a híres külföldi hedge fund-okhoz több szempontból hasonló abszolút hozamú alapok azt, hogy minden piaci körülmények között pluszban teljesítsenek? Vannak erre különböző technikák. A részvényalapok furcsán néznének ki teljesen részvények nélkül, és – a Bamosz-ajánlás szerint – átlagosan legalább tőkéjük 80 százalékát részvényben tartják. Sokszor akkor is, ha hosszan tartó esés bontakozik ki a piacon.

Menekülj, oszd meg, shortolj

Az abszolút hozamúak viszont megtehetik, meg is teszik, hogy egyáltalán nem vesznek részvényeket. Sőt, short (eladási) pozíciót vesznek fel származékos ügyletek segítségével, vagyis csökkenő árfolyamokra játszanak, azokból profitálnak. Diverzifikáció, azaz kockázatmegosztás terén is szélesebbek a lehetőségeik, például spekulatív devizaügyleteket, árupiaci ügyleteket is köthetnek, ha azt látják jónak.

Például válság esetén bármikor aranyba vagy kötvénybe menekülhetnek, miközben még esetleg részvényt is shortolnak. Egy másik fontos eszközük a stoploss-megbízások alkalmazása, ami azt jelenti, hogy ha eszközeik ára esni kezd, akkor nem hagyják, hogy egy bizonyos szintnél magasabb veszteség érje őket, hanem gyorsan lezárják a pozíciójukat.

A nyereség legyen hosszú, a veszteség rövidke

De hát ha ez ilyen egyszerű, akkor miért nem épül minden alap befektetési politikája az abszolút hozamú stratégiára? – kérdezheti joggal az olvasó. Sajnos nincsenek csodák, biztos módszerek, ha lennének, akkor mindenki olyanokban, akár teljesen egyforma tökéletes befektetésekben tartaná a pénzét. De a legokosabb szakemberek sem tudják mindig megmondani, mikor következik hosszabb hegymenet (hossz) vagy lejtmenet (bessz) a tőzsdén, és mikor jön esetleg hosszan tartó stagnálás.

Hivatalos definíció 

(a PSZÁF ajánlása szerint):

Abszolút hozamú alapok (absolute return funds) és teljes hozamú alapok (total return funds):

Abszolút hozamú alapnak minősülnek azok az alapok, amelyek esetében a befektetési politika és/vagy stratégia alapján – egy előre meghatározott kockázati limit figyelembevételével – az alap hozam célkitűzéseinek megvalósítása érdekében az alap portfóliójába tartozó eszközcsoportok szabadon változtathatók.”

Teljes hozamú alapnak minősülnek azok az alapok, amelyek esetében a befektetési politika és/vagy stratégia alapján az alap hozam célkitűzéseinek megvalósítása érdekében az alap portfóliójába tartozó eszközcsoportok szabadon változtathatók egy előre meghatározott kockázati limit betartása nélkül.”

Előfordul tehát, akár egymás után többször is, hogy az alap rossz irányba áll, és még ha a veszteségcsökkentő stratégiának megfelelően gyorsan ki is száll a pozícióiból (befektetéseiből), akkor is elszenved néhány ezrelék mínuszt. Ha ez többször előfordul egymás után, akkor már gyorsan összejöhet 1-2 százalék bukás. (Vannak például, akik szerint nem az a lényeg, hogy mindig jó irányba álljunk, hanem az, hogy a nyereséges pozíciókat hosszan hagyjuk futni, a veszteségeseket pedig gyorsan zárjuk le.)

Beleesni a résbe

Máskor pedig az a probléma, hogy amikor a pozíció veszteségesre fordul, akkor hiába van rá stop loss-megbízás, hiába próbálunk gyorsan kilépni belőle, nem lehet, vagy csak nagyon rossz áron. Ez a gap (rés) jelensége, amikor például tőzsdezárás és tőzsdenyitás között nagyon megváltozik a piaci hangulat. Vagy hirtelen pánik tör ki, és annyira gyorsan zuhan minden, hogy nincs lehetőség, idő a kis veszteséggel történő zárásra, pillanatokon belül máris több százalékkal mozdulnak el az árak. Az ilyesmi ellen egyszerűen nem létezik teljes védelem. Emiatt az egyes pozíciók méretét általában igyekeznek erősen korlátozni, sok kis részre osztani a tőkét.

Mindez tükröződik az alapok tavalyi teljesítményében is: Tavaly húsz olyan magyar abszolút hozamú befektetési jegy volt, amelynek hozama meghaladta a tíz százalékot. Ám volt néhány, konkrétan négy darab olyan is, amelyeké szintén két számjegyű lett, de mínuszban. Összességében azonban nagyon jó évet zártak ezek az alapok.

 


Szerző: Eidenpenz József

Forrás: http://privatbankar.hu/befalap/ez-az-az-alapfajta-amelyet-a-vegtorlesztes-sem-ingatott-meg-256241

 

Lengyel pénztárak: terjed a magyar minta

A lengyel kormány április elején jelentette be, hogy a felül kívánja vizsgálni a magán-nyugdíjpénztári rendszert. Bár konkrét intézkedéseket csak május végén jelentenek be, folyamatosan érkeznek híresztelések a lehetséges, sok esetben drasztikus átalakításokkal kapcsolatban.

[…]

A teljes elemzést itt találja:


 

Az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. tájékoztatása az AEGON Russia Részvény Befektetési Alap befektetési jegyei forgalmazásának időszaki felfüggesztéséről

Az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. (székhely: 1091 Budapest, Üllői út 1., cégjegyzékszám: 01-10-044261, továbbiakban: Társaság) ezúton tájékoztatja tisztelt ügyfeleit, hogy az AEGON Russia Részvény Befektetési Alap befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazását, 2013. május 9. – 2013. május 10. közötti időszakban a befektetők érdekeinek védelme miatt felfüggeszti.

A folyamatos forgalmazás felfüggesztését az Orosz Értéktőzsde zárva tartása indokolja, mert emiatt az Alap nettó eszközértékének valós megállapítása ezen időszakban nem biztosított.

A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának felfüggesztését követő első forgalmazási nap 2013. május 13.

A folyamatos forgalmazás – fent megjelölt időszakon belüli – felfüggesztéséről Társaságunk tájékoztatja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét és az Alap Vezető forgalmazóját.

Budapest, 2013. május 3.

AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt.

Mindig rendelkezésére állunk.
06-1-477-4814
munkanapok 8-16h
06-1-477-4814
külföldről hívható szám