Havi jelentések – március

Az alapok általános adatain túl, tájékozódhat azok legfrissebb teljesítményéről, az elmúlt időszak piaci eseményeiről.

Úton az elmúlt ötven év legnagyobb válsága felé

A fertőzés egyre több piacot ért el február hónapban. Sajnos már a magyar államkötvény piac sem maradt érintetlen. Az egyetlen részpiac ahol jelentős hozamokat lehet elérni az a nyersanyagpiac. A befektetők folyamatosan számolják fel a magas tőkeáttételű hitelpiaci pozícióikat. A likviditás vészes sebességgel szárad fel, amit a jegybankok próbálnak pótolni, de egyre kevesebb sikerrel. Egyre több és több hedge fund esetében kérnek a bankok többletfedezetet. A japán yen egyre keményebben ostromolja a 101-es szintet, aminek áttörése esetén újabb likvidálási hullám kezdődhet. Ezek mellé társul az, hogy hiába van az USA-ban recesszió az olajár szinte minden nap emelkedik. A vállalati profitok hatalmas nyomás alatt vannak a legfrissebb angol adatok szerint a termelő vállaltok kibocsátási és beszerzési árainak változása között már 10%-os a különbség az utóbbi javára. Mindez a hitelárak drágulásával karöltve az idei és talán a jövő évben is igazi profitrecessziót vetít előre. Eközben a bankoknak szinte naponta növekszik a vesztesége. A korábbi 400-500 Mrd USD-s becslésemmel szemben ma már inkább 1000 Mrd USD-s leírásokat lehet valószínűsíteni. A tőkeállapot romlása a bankokat a hitelezési tevékenység mind nagyobb és nagyobb visszafogására kényszeríti. Az elkövetkező 2 évben a globális bankszektor várhatóan 3000 Mrd USD-nek megfelelő mértékben fogja csökkenteni a mérlegfőösszegét. A fundamentumok tehát nem éppen kedvezőek és emellé kezd a kínai és indiai gazdaság is belassulni. Az egyetlen biztos terület az olajexportáló országok lehetnek, hiszen a magas olajár továbbra is fűti a belkeresletet és a helyi tőkepiacokat. A technikai kép is egyre negatívabb, hiszen a főbb indexek nagy letörésekben vannak. Kisebb-nagyobb emelkedés lehet bármikor, de a fő trend továbbra is lefelé mutat. Ameddig a fiskális hatóságok nem jönnek rá, hogy a bankokat nekik kell kimenteniük és az eladhatatlan lakásokat meg kell vásárolniuk, addig a medvepiac egyre több piacra fog áterjedni.

Magyarországot a válság nem a legkedvezőbb időpontban érinti, hiszen magas az infláció és emellett alacsony a növekedés. A hitelpiaci problémák a túlzott állampapír kibocsátással karöltve a hozamok igen agresszív emelkedését okozta. A magyar állam ma már 9%-on kell, hogy finanszírozza magát, ami 5%-os hosszú távú reálkamatnak felel meg és ez túl magas egy maximum 3%-kal növekvő gazdaság esetében. Az adócsökkentés esélye lassan elfogy a megemelkedő kamatterhek következtében. A forint még stabil, mert a befektetői percepciók olyanok, hogy 265 felett eddig még mindig azt hiszik, hogy érdemes forintot venni, de a fundamentumok vészesen romlanak. Sajnos felül kell bírálnom a korábbi elképzelésemet és ma már nem gondolom, hogy 260 körül képes lesz stabilizálódni az árfolyam. A növekedési potenciál – kamatterhek emelkedése miatti – változása miatt, az egyensúlyi árfolyam ma már nem 260 körül található, hanem jóval közelebb van a 280-hoz. El kell fogadnunk, hogy a forint gyengülni fog és ezt a trendet csak időlegesen akaszthatja majd meg a jegybank időnkénti, amúgy sem meggyőző kamatemelése.

A helyzet tehát továbbra sem kedvező és az időleges áremelkedéseket érdemes a meglévő pozíciók felszámolására felhasználni, hiszen ennek a medvepiacnak még jócskán nincsen vége. Fogunk még látni bankcsődöket is, mielőtt igazán megnyugodhatnánk. Az új sztárdeviza szerepét az euróval szemben a yen és svájci frank veheti át. A pénz vissza fog menni oda ahonnét származik és ez semmi jót nem vetít előre kis hazánk esetében sem. Kössük be a bekötő öveket és tartsuk szárazon a puskaport.

Az AEGON befektetési alapok forgalmazási helyeinek bővülése

Az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. (székhely: 1091 Budapest, Üllői út 1., cégjegyzékszám: 01-10-044261, továbbiakban: Társaság) ezúton tájékoztatja tisztelt ügyfeleit, hogy az AEGON befektetési alapok befektetési jegyeinek forgalmazási helye az alábbiak szerint bővül:

Unicredit Bank Hungary Zrt., 3300 Eger, Törvényház u. 4.

 

Budapest, 2008. március 11.
AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt.

Most már “csak” akarni kell!

A jegybanki vezetés fontos sikert könyvelhet el: február 25-én végre bejelenthette, hogy eltörlik a forint ingadozási sávját. Az elmúlt évek kitartó és gyakran kilátástalannak tűnő küzdelme után sikerült a kormányt meggyőzni arról, hogy a sávval több a baj, mint amennyi előnnyel jár.

A kommentátorok túlnyomó része egyetértett abban, hogy a sáveltörlés időzítése jó volt, és a lépés jót tesz a monetáris politika hitelességének. Amióta az MNB az inflációs célkitűzés + árfolyamsáv rendszerét működteti, a megfigyelők fejében gyakran megfordult, hogy az árfolyamsáv miatt az MNB, ha akarja sem képes mandátumának megfelelően irányítani a monetáris politikát. Maga a sáv megléte, illetve az inflációs célok sorozatos felüllövése a gyanú árnyékát vetette a jegybankra a tekintetben is, hogy egyáltalán hajlandó-e valóban mindent elkövetni a célja elérése érdekében. Bár az erős sávszél 240 forintnál volt, 250-nél erősebb árfolyam már zavarokat okozott a stratégiában és az előretekintő kommunikációban is. Ez a jegybankkal kapcsolatos bizonytalanság a forinteszközöktől elvárt kockázati prémium egyik, noha kétségkívül nem a legjelentősebb összetevője volt.

Bár az elemzők csak részben érezhetik át a jegybank igazi megkönnyebbülését, és a sáv eltörlésének puszta tényére koncentrálnak, nagyon pozitívan fogadták a döntésből következő hitelességi pluszt. Mindez azonban egyelőre nem nagyon tükröződik az árazásban. A forint árfolyamának erősödése a döntés óta nagy részben abból a technikai mechanizmusból fakadt, amit a kockázatok szimmetrikussá válása indított el az opciós kereskedőknél. A forint az árfolyamsáv története során szinte kivétel nélkül, így a sáv eltörlésének pillanatában is a sáv erős oldalán tartózkodott, ezért a kockázatok nagyobbrészt egyoldalúak voltak. Nem véletlen, hogy a sáveltörléssel kapcsolatos pletykák hatására az árfolyam a múltban rendszerint az erős sávszél felé vette az irányt. Ezen kívül abban, hogy a forint 256 alatt is járt a sáveltörlést követő napokban, minden bizonnyal szerepe volt a (valószínűleg csak átmenetileg) kedvezővé vált nemzetközi hangulatnak, és a külföldi szereplők pozícionáltságának is (a forint elleni pozíciók egy részét kiütötték a hirtelen erősödés következtében).

Miközben nyilvánvaló, hogy a sáveltörléstől a monetáris kondíciók szigorodását várja az MNB, az eddig lezajlott árfolyamerősödés kevésnek tűnik az árstabilitás eléréséhez. Az MNB legfrissebb inflációs előrejelzésébe szükségszerű optimizmust visz a szabályalapú struktúra, konkrétan a futures-pálya alapú nyersanyagár-feltevés. Ezt figyelembe véve a 2008-as éves infláció 6% fölött, a 2009-es pedig 4% fölött várható a mostanra kialakult 257-259-es árfolyamszint fennmaradása mellett. Ez azt is jelenti, hogy az infláció 2009 végére csak akkor kerülhet kellően nagy biztonsággal a cél közelébe, ha sikerül a forintot tartósan a 250-es szint környékére, de inkább az alá erősíteni.

Első körben érthető az a megközelítés, hogy a Monetáris Tanács a kamat szintentartása mellett akarta látni, hány forintot is ér az árfolyamsáv eltörlése. A jelek szerint a sáveltörlés nem végzi el az egész munkát, és szinte biztosra vehető, hogy a jegybanki alapkamat emelésére is szükség lesz az árfolyam további felértékelődéséhez. A hiteles kamatemelés mind a forintárfolyamra, mind a hosszú lejáratú állampapírokra kedvezően hatna. A hosszú hozamokra nézve egyébként is kedvező lépés volt a sáv eltörlése, két okból is. Egyrészt a hosszú távú árstabilitás kilátásai kedvezőbbek és kevésbé bizonytalanok az árfolyamsáv nélkül. Másrészt, egy devizaalapú befektető szemszögéből nézve nincs többé korlátozva az euró-forint árfolyamon potenciálisan elérhető nyereség, így az állampapírt alacsonyabb hozam mellett is hajlandó lesz megvenni. Idővel mindez az államadósság finanszírozási költségeiben is csökkenést okoz majd. Összességében a sáveltörlés akkor járhat a remélt hitelességi többlettel és kockázati prémium-csökkenéssel, ha a monetáris politika megmutatja: nem csak mozgásteret szerzett magának, de azt ki is akarja használni.

Most már "csak" akarni kell!

A jegybanki vezetés fontos sikert könyvelhet el: február 25-én végre bejelenthette, hogy eltörlik a forint ingadozási sávját. Az elmúlt évek kitartó és gyakran kilátástalannak tűnő küzdelme után sikerült a kormányt meggyőzni arról, hogy a sávval több a baj, mint amennyi előnnyel jár.

A kommentátorok túlnyomó része egyetértett abban, hogy a sáveltörlés időzítése jó volt, és a lépés jót tesz a monetáris politika hitelességének. Amióta az MNB az inflációs célkitűzés + árfolyamsáv rendszerét működteti, a megfigyelők fejében gyakran megfordult, hogy az árfolyamsáv miatt az MNB, ha akarja sem képes mandátumának megfelelően irányítani a monetáris politikát. Maga a sáv megléte, illetve az inflációs célok sorozatos felüllövése a gyanú árnyékát vetette a jegybankra a tekintetben is, hogy egyáltalán hajlandó-e valóban mindent elkövetni a célja elérése érdekében. Bár az erős sávszél 240 forintnál volt, 250-nél erősebb árfolyam már zavarokat okozott a stratégiában és az előretekintő kommunikációban is. Ez a jegybankkal kapcsolatos bizonytalanság a forinteszközöktől elvárt kockázati prémium egyik, noha kétségkívül nem a legjelentősebb összetevője volt.

Bár az elemzők csak részben érezhetik át a jegybank igazi megkönnyebbülését, és a sáv eltörlésének puszta tényére koncentrálnak, nagyon pozitívan fogadták a döntésből következő hitelességi pluszt. Mindez azonban egyelőre nem nagyon tükröződik az árazásban. A forint árfolyamának erősödése a döntés óta nagy részben abból a technikai mechanizmusból fakadt, amit a kockázatok szimmetrikussá válása indított el az opciós kereskedőknél. A forint az árfolyamsáv története során szinte kivétel nélkül, így a sáv eltörlésének pillanatában is a sáv erős oldalán tartózkodott, ezért a kockázatok nagyobbrészt egyoldalúak voltak. Nem véletlen, hogy a sáveltörléssel kapcsolatos pletykák hatására az árfolyam a múltban rendszerint az erős sávszél felé vette az irányt. Ezen kívül abban, hogy a forint 256 alatt is járt a sáveltörlést követő napokban, minden bizonnyal szerepe volt a (valószínűleg csak átmenetileg) kedvezővé vált nemzetközi hangulatnak, és a külföldi szereplők pozícionáltságának is (a forint elleni pozíciók egy részét kiütötték a hirtelen erősödés következtében).

Miközben nyilvánvaló, hogy a sáveltörléstől a monetáris kondíciók szigorodását várja az MNB, az eddig lezajlott árfolyamerősödés kevésnek tűnik az árstabilitás eléréséhez. Az MNB legfrissebb inflációs előrejelzésébe szükségszerű optimizmust visz a szabályalapú struktúra, konkrétan a futures-pálya alapú nyersanyagár-feltevés. Ezt figyelembe véve a 2008-as éves infláció 6% fölött, a 2009-es pedig 4% fölött várható a mostanra kialakult 257-259-es árfolyamszint fennmaradása mellett. Ez azt is jelenti, hogy az infláció 2009 végére csak akkor kerülhet kellően nagy biztonsággal a cél közelébe, ha sikerül a forintot tartósan a 250-es szint környékére, de inkább az alá erősíteni.

Első körben érthető az a megközelítés, hogy a Monetáris Tanács a kamat szintentartása mellett akarta látni, hány forintot is ér az árfolyamsáv eltörlése. A jelek szerint a sáveltörlés nem végzi el az egész munkát, és szinte biztosra vehető, hogy a jegybanki alapkamat emelésére is szükség lesz az árfolyam további felértékelődéséhez. A hiteles kamatemelés mind a forintárfolyamra, mind a hosszú lejáratú állampapírokra kedvezően hatna. A hosszú hozamokra nézve egyébként is kedvező lépés volt a sáv eltörlése, két okból is. Egyrészt a hosszú távú árstabilitás kilátásai kedvezőbbek és kevésbé bizonytalanok az árfolyamsáv nélkül. Másrészt, egy devizaalapú befektető szemszögéből nézve nincs többé korlátozva az euró-forint árfolyamon potenciálisan elérhető nyereség, így az állampapírt alacsonyabb hozam mellett is hajlandó lesz megvenni. Idővel mindez az államadósság finanszírozási költségeiben is csökkenést okoz majd. Összességében a sáveltörlés akkor járhat a remélt hitelességi többlettel és kockázati prémium-csökkenéssel, ha a monetáris politika megmutatja: nem csak mozgásteret szerzett magának, de azt ki is akarja használni.

Mindig rendelkezésére állunk.
06-1-477-4814
munkanapok 8-16h
06-1-477-4814
külföldről hívható szám