Az alapkezelő, a befektetési alap pénzét kezeli, tehát ő határozza meg a törvényi kereteken belül először az alapkezelési szabályzatban meghatározott befektetési politikának megfelelően, majd ezt szűkítve a gyakorlatban, hogy milyen értékpapírokba, eszközökbe fekteti az adott alap vagyonát.
BEFEKTETÉSI ALAPKEZELÕK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (BAMOSZ)
A BAMOSZ a hazai befektetési alapkezelők által alapított szervezet, amely képviseli az alapkezelő társaságok érdekeit, támogatja a szakoktatást, Etikai Kódexében szakmai ajánlásokat és normákat fogalmaz meg, közreműködik a szakterületet érintő törvényi szabályozás kialakításában, ügyel a piaci verseny tisztaságára és elősegíti a piac fejlődését.
BEFEKTETÉSI KORLÁTOK
A törvény vagy a befektetési alapkezelő által megszabott korlátok, amelyek a befektetések biztonságát szolgálják. A befektetések biztonságát hivatott például szolgálni, hogy a tőzsdén nem jegyzett értékpapírok súlya kibocsátóként nem haladhatja meg a befektetési alap saját tőkéjének 2 százalékát, összesen pedig a 10 százalékát, vagy ilyen törvényi előírás például a 15 százalékos likviditási hányad. A befektetési korlátokat a befektetési alapkezelő részletesen feltünteti a befektetési alap kezelési szabályzatában.
BEFEKTETÉSI ALAP
A befektetési alap a fejlett pénzügyi kultúrával rendelkező országokban az egyik legnépszerűbb lakossági befektetési forma. Jogi személyiséggel felruházott vagyontömeg. Az alapkezelők, kihasználva a méret- és költséghatékonyság előnyeit, összegyűjtik a befektetők pénzét, és diverzifikáltan befektetik. Az alap kezelésének költségei, valamint az elért hozam a befektetők között az alapban birtokolt tulajdoni arányaik szerint oszlik szét. A befektetési alap portfóliójának struktúrája alapján értékpapír- és ingatlanalapokat, a befektetési jegyek visszaválthatósága alapján nyíltvégű és zártvégű alapokat különböztethetünk meg.
BEFEKTETÉSI JEGY
Korlátozott tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír, melynek tulajdonosai vagyoni jogokkal rendelkeznek - jogosultak a befektetési alap hozamából való részesedésre -, nincsenek viszont tagsági jogaik, vagyis az alap működésébe nem szólhatnak bele.
BEFEKTETÉSI POLITIKA
A befektetési politikát minden egyes kezelt alapra vonatkozólag a kezelési szabályzat szellemében a befektetési alapkezelő alakítja ki és alkalmazza befektetési döntéseinek meghozatalában. A kezelési szabályzatban bemutatott befektetési politika részletesen leírja, hogy az alap kezelője milyen elvek és stratégia alapján kezeli a befektetők alapban lévő vagyonát.
BENCHMARK
A benchmark egy olyan viszonyítási alapként használt irányadó hozam, amelyhez egy portfólió vagy befektetési alap teljesítményét mérik. Segít a befektetési alapkezelő teljesítményének megítélésében is. A benchmark általában - az alap típusától függően - valamilyen index (BUX, MAX, MAX Composite, RMAX, RAX, stb.) vagy ezek kombinációja.
BRUTTÓ HOZAM
Adott időszak alatt a befektetési alap tőkenövekménye százalékban kifejezve. A bruttó hozam egy a költségektől már részben megtisztított hozam. ,Ebből kerül viszont levonásra pl. a visszaváltási jutalék. A bruttó hozamtól eltér a valójában realizált, költségektől megtisztított nettó hozam.
DIVERZIFIKÁCIÓ
A legkedvezőbb hozam/kockázat arány elérése érdekében egyszerre többféle különböző típusú eszközbe történő befektetés.
BÜNTETŐ JUTALÉK
A büntető jutalék a befektetési jegyek visszaváltásához kapcsolódó, az általános gyakorlatban alkalmazott jutalékok mértékénél lényegesen magasabb díj, amely visszatartja a befektetőket attól, hogy nagy részvénypiaci árfolyam-mozgásoknál rövidtávra vásároljanak befektetési jegyet, s így viszonylag alacsony kockázat mellett nagyobb profithoz jussanak., ezzel nehezítve a befektetési politika végrehajtását és károsítva a többi tulajdonost.
EGY JEGYRE JUTÓ NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK
A nettó eszközérték osztva a kibocsátott befektetési jegyek számával. Az egységnyi ( általában 1 forint névértékű) befektetési jegy aktuális árfolyamát mutatja. Tehát az egy jegyre jutó nettó eszközértéket meg kell szoroznunk a birtokunkban lévő jegyek számával, és megkapjuk, hogy mennyit érnek adott nap befektetési jegyeink.
FORGALMAZÓ
Olyan intézmény, mely a befektetési jegyeket forgalmazza, lehetővé téve ezáltal, hogy a befektetők minden banki munkanapon vehessenek és eladhassanak a befektetési jegyeikből.
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
Az a szabályzat, amely alapján az alapkezelő az alap befektetési politikáját megvalósítja. Ebben találhatók az alap jellegének megfelelő befektetési korlátok.
KÖTVÉNYALAP
Az állampapírokat, vállalati kötvényeket és legfeljebb 10 százalékban részvényeket tartó, alacsony kockázatú, kevéssé ingadozó árfolyamú alap,melynek hozama többnyire jól kiszámítható.
LETÉTKEZELŐ
Az alapkezelőtől szervezetileg is elkülönült letétkezelő feladata a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzése, kezelése, továbbá a befektetési alap számlájának, illetve értékpapírszámlájának vezetése. Ezen kívül a feladatai közé tartozik a nettó eszközérték megállapítása, valamint az alapkezelők ellenőrzése is.
LIKVIDITÁSI HÁNYAD
A törvény szerint az alap likviditásának fenntartása végett az alapkezelő köteles az alap nettó eszközértékének minimum 15 százalékát készpénzben vagy legfeljebb 3 hónapra lekötött betétben, illetve jegybankképes értékpapírban tartani.
NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK
A nettó eszközérték a befektetési alap portfóliójának az alapot terhelő költségekkel csökkentett értéke. Kiszámítása során a letétkezelő a kezelési szabályzatban foglalt szabályok szerint értékeli az alap portfóliójában lévő eszközöket, levonja az alapot terhelő költségeket (alap- és letétkezelői, felügyeleti díj, stb.) és hozzáadja az alap követeléseit (ilyen az eladott értékpapírok még be nem folyt ellenértéke).
NETTÓ HOZAM
A befektetési alap nettó hozamát megkaphatjuk, ha a bruttó hozamot csökkentjük az alap visszaváltási jutalékával. A hazai gyakorlatban nincs jelentős különbség a befektetési alapok bruttó és nettó hozama között, mert a visszaváltási jutalékok általában igen kis mértékű, fix összegek.
NYÍLTVÉGŰ BEFEKTETÉSI ALAPOK
Ezen alapok befektetési jegyeit az alapkezelő folyamatosan hozza forgalomba, illetve folyamatosan vissza is vásárolja azokat a forgalmazókon keresztül. A befektetési jegyek vétele és eladása a letétkezelő által naponta kiszámított árfolyamon történik. Lásd: Egy jegyre jutó nettó eszközérték.Az árfolyam az alap befektetési politikájától, illetve portfóliójának összetételétől függően tendenciájában általában követi az állampapír- vagy a részvénypiaci árfolyam- és áralakulást. A nyíltvégű befektetési alapok nagy előnye, hogy nincs lekötési idő, tehát a befektetők ezekbe az alapokba bármikor elhelyezhetik megtakarításaikat, viszont szükség esetén a befektetett összeget - vagy annak egy részét - az elért hozammal együtt tetszőleges időpontban fel is vehetik. Másrészről fontos tudni, hogy egy lekötött betéttel ellentétben a Nyíltvégű Alapok sem a tőkét, sem a hozamot nem garantálják. Ezért fontos, hogy a befektető a kockázatviselő képességének megfelelően válasszon maga számára alapot.Több nyíltvégű befektetési alap befektetési jegye 1 Ft névértékű, ami lehetővé teszi bármekkora összeg befektetését, és tetszés szerinti összeg felvételét.
PÉNZPIACI ALAP
A rövid - legfeljebb fél éves - futamidejű állampapírokba és bankbetétekbe fektető, igen biztonságos, nagy likviditású, kiszámítható hozamú, elsősorban a rövid ideig rendelkezésre álló pénzek lekötésére alkalmas alapokat pénzpiaci alapoknak nevezzük.
English
